Több befektetésre van szükség a megújuló energiába a fejlődő országokban, hogy biztosítva legyen számukra is a tisztább energiaforrásokhoz való hozzáférés - írta az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára szerdai közleményében.
A globális felmelegedés a világ számos országában hoz évről évre új lokális rekordhőmérsékleteket, ám Kuvait - a világ egyik legmelegebb országa – gyorsan közelít ahhoz a ponthoz, hogy lakhatatlanná váljon – írja a Bloomberg.
A napokban zajlott a BCSDH Race to Zero munkacsoportjának a találkozója, ahol a COP26 eredményeiről, valamint arról volt szó, hogy mi a következő lépés a klímacsúcs után. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató előadásában kiemelte, hogy bár még mindig vannak olyan erők, amelyek megpróbálják megvédeni a status quo-t, a világ túlnyomó többsége készen áll a nagyszabású energetikai átállásra. A különböző országok vállallásait, illetve eddigi eredményeit a Climate Action Tracker tanulmányának grafikonjai szemléltetik a legjobban.
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Barack Obama is megjelent a glasgow-i COP26 klímacsúcson, amelyen összesen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. Obama kritikus kijelentéseket intézett, amelyből nem csak Amerika riválisai, de a Trump-adminisztráció is kapott.
A globális széndioxid-szennyezés visszatért a világjárvány előtti szintre a Global Carbon Project nevű kutatócsoport korai becslése szerint, mely a Glasgowban megrendezésre kerülő 26. klímacsúcsra készült – írja a Bloomberg.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. A felelősségteljes feladat ellenére nem teljes a vezetők figyelme, Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is elbóbiskolt a konferencia alatt.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
Joe Biden amerikai elnök egy-egy jelentést rendelt meg a Fehér Háztól, a Pentagontól, illetve a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalától, melyek a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait elemzik. A hírszerzés által készített Nemzeti hírszerzési becslés a klímaváltozásról sötét jövőt jósol, ha nem sikerül megálljt parancsolni a globális felmelegedésnek. Az egyre szélsőségesebb időjárásnak, a szárazságoknak és az áradásoknak, illetve a súlyosbodó vízhiánynak köszönhetően erősödni fog a migráció, ami újabb konfliktusokat fog szülni szerte a világon. A jelentés szerint a jelenlegi erőfeszítések nem elégségesek arra, hogy elérjék a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat. Az egyes régiók destabilizálódása és a migráció az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is fenyegeti.
A balközép Munkáspárt nyerte a parlamenti választásokat Norvégiában, amelyet követően koalíciós tárgyalások indulnak egy kormányzóképes többség felállítása érdekében – írja a Reuters.
Az elmúlt öt évben megduplázódott a nap- és a szélenergia aránya a globális villamosenergia-termelésben, és a koronavírus-járvány ellenére is kimagasló volt a növekedés mértéke. Nem lehet azonban nyugodtan hátradőlni, hiszen ennek ellenére alig csökkent valamit a szénalapú termelés mértéke a 2015-ös párizsi egyezmény óta, ami elsősorban az ázsiai gazdaságok növekvő energiaigényének köszönhető. Ennek következtében továbbra is a széntüzelésű erőművek adják a világ villamosenergia-termelésének mintegy harmadát. Ha nem csökken drasztikus mértékben a szén szerepe a következő évtizedben, akkor a 2050-es klímacélok elérése is veszélybe kerül. Az egyes országok között is hatalmas különbségek vannak abban, hogy milyen mértékben támaszkodnak tiszta energiaforrásokra, beleértve az atomenergiát is. Ebből a szempontból hazánk egyáltalán nem teljesít rosszul a nemzetközi mezőnyben - derül ki az Ember nevű független klímakutató Global Electricity Review 2021-es kiadványából.
Dollármilliárdokkal finanszírozták az elmúlt években a világ legnagyobb bankjai a környezetre káros iparágakban tevékenykedő cégeket, de ebben most változás jöhet. Nemcsak azért, mert egyre több bank vállalja az ilyen jellegű tevékenységek finanszírozásának visszaszorítását, hanem mert Európában jövőre jön a zöld eszköz arány a pénzintézeteknél, ami új eszközt jelenthet a klímaharcban.
A globális klímacélhoz, vagyis a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartásához egyáltalán nem elegendőek az országok vállalásai - figyelmeztetett pénteken az ENSZ.
A második világháború óta mért legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal csökkent 2020-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány által megtépázott gazdaság miatt - derült ki a Rhodium Group nemzetközi kutatóintézet keddi jelentéséből.
A PLOS One folyóiratban frissen megjelenő tanulmányukban a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon kifizetődő volt-e olyan környezeti, társadalmi és technológiai megatrendekbe fektetni az elmúlt közel fél évtized során, 2015 és 2019 között, amelyek már jelenleg is meghatározzák a közbeszédet és a gazdaságpolitikai diskurzust, de a jövőben minden kétséget kizáróan drasztikus befolyással lesznek a mindennapi életünkre. Úgy találták, hogy a különféle ESG tematikák mentén való részvénybefektetések már a COVID-19 előtti világban is szép hasznot hajtottak a befektetőknek. A lentiekben az ő írásukat közöljük.
Az elmúlt években a fenntartható befektetések és ezen belül a zöld kötvények állománya globális szinten dinamikusan bővült, különösen a japán piac fejlődése figyelemreméltó. Az Államadósság Kezelő Központ korábban is jelen volt a szamurájkötvények piacán, így ismerős terepen valósult meg a japán jenben denominált zöld kötvények kibocsátása 2020 szeptemberében. De mi is ez a zöld kötvény, mit kell tudni a piacáról és miért éri meg ilyen állampapír kibocsátása?
A Deutsche Bank hétfőn azt közölte, hogy csatlakozik azokhoz a pénzügyi intézményekhez, akik ezentúl a klímavédelmi, szociális és közösségi célok eléréshez köti a vezetői kompenzációt.
A termeléscsökkentés feloldása megnövekedett kínálathoz vezethet.
Az új védelmi miniszter személye is megvan.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Jack Teixerát 15 év börtönre ítélték.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
